Helyzetkép
A magyar mozgásminta kettészakadt: sok potenciál, gyenge rendszeres részvétel.
A dokumentum részletes helyzetfeltárása alapján nem az a baj, hogy nincs semmilyen sportinfrastruktúra vagy szakemberállomány. A probléma inkább az, hogy a hozzáférés, motiváció, szervezeti nyitottság, élményfaktor és célcsoport-specifikus támogatás nem áll össze tömeges, mindennapi aktivitássá.
A felnőttek mozgása
A 2022-es adatok szerint 100 felnőttből mindössze 4 sportol rendszeresen, heti 5 vagy több alkalommal, 22 fő heti 1-4 alkalommal, 15 ritkán, 59 pedig soha. A sporton kívüli aktivitás valamivel kedvezőbb, de a felnőtt lakosság nagy része így is alig mozog.
A sportolási helyszínek alapján az otthoni és informális mozgás dominál. Az aktív magyarok nagy része otthon sportol, miközben a szabadtéri és klubalapú sportolás aránya elmarad az aktívabb országokétól. Ez azt mutatja, hogy a lakóhely-közeli, olcsó, közösségi és outdoor kínálatban nagy tartalék van.
A motiváció hiánya
A magyarok sportolási motivációi között az egészség szerepel, de a szórakozás és közösségi élmény jóval gyengébb, mint az EU-átlagban. Az EU-ban közel háromszor annyian mozognak szórakozás céljából, mint Magyarországon.
Ezért a stratégia egyik legerősebb állítása, hogy a szabadidősport fogalmát élménysport irányba kell tágítani. A mozgás ne az legyen, amit „kellene” csinálni, hanem amit könnyű elkezdeni, jó közben megélni, és amitől gyorsan jön visszajelzés: jobb közérzet, társaság, sikerélmény, önbizalom.
Infrastruktúra: van mire építeni
Az anyag szerint az elmúlt években jelentős outdoor fejlesztések történtek: bringaparkok, futókörök, görparkok, mászótermek, műjégpályák, sípályák és más aktív színterek jöttek létre. A sportparkprogram több száz kültéri kondiparkot és street-workout pályát hozott létre.
A hiány nem csak építésben van. A meglévő iskolai tornatermek, sportközpontok, uszodák és klubok sokszor nem nyitottak a szabadidősportoló, szenior, családi vagy fogyatékossággal élő célcsoportok felé. A rövid távú megoldás ezért sok esetben a nyitvatartás, hozzáférés és programkínálat átszervezése.
Szakemberből nincs teljes vákuum
A hazai rekreációs, sporttudományi, edzői és fitnesz képzési háttér jelentős potenciált jelent. A dokumentum több tízezres célirányos szakemberállományról beszél, ugyanakkor hiányzik az átlátható nyilvántartás, a minőségbiztosítás és a népegészségügyi, mozgásterápiás továbbképzési kapcsolódás.
Ezért fontos a szakemberregiszter, a fitnesz- és klubminősítés, a mozgásrecepthez kapcsolható akkreditált szolgáltatói kör, valamint az egészségügyi és sporttudományi képzések összekötése.
